12.rész

Huu hát mivel is kezdjek? Akik itt maradtak nekem és most olvassák ezt nagyon szépen köszönöm! Tudom nem szabad egyik percről a másikra eltűnni a semmibe. Túl sok minden történt velem ebben az időszakban, nem tudtam mikor eszek képes egy elfogadható részt összehozni.. Na de mindegy! ITT VAGYOK! Köszönöm azoknak akik erőt adtak a folytatáshoz! Boldog húsvéti ünnepeket, lányoknak sok locsolót, fiúknak/ha van itt/ sok pénzt. És akkor jó olvasást! 

Emily mint egy félholt, üveges szem, lila táskák alatta. Olyan volt mintha kicsit az arccsontja beesett volna. Ijesztő volt.

- Mit keresel itt? Mit akarsz tudni?

- Emily bocsánat, hogy zavarlak én nem...

- Jaj ne  már, tudom hogy Tomról szeretnél kérdezni. igen én voltam és nem érdekel mi van vele. Leszartom mit tesz- a szavak csak ömlöttek a szájából, én meg csak meredek rá és hallgatom mit mond. azt hiszem a végén a szemeim felkapják nem létező lábaikat és kiugranak majd elrohannak.- Nem hittem volna hogy így hat rá. Ő beleegyezett, azt mondta jól bírja.

- De mégis mit?

- Jaj Ashley, te csak annyit veszel észre ami közvetlen körülötted van. Tomot nevezed a legjobb barátodnak, ja és Saraht is! Vedd már észre, hogy semmi fontosat ne tudsz róluk. Csak a felszín ami ismert neked. Jó lenne leszállni a földre bogaram! Apukád pénzéből bármit megkaphatsz.- Hallgass el te semmirekellő ribanc, semmit nem tudsz Ashleyről. Szerintem jobb lett volna ha nem jöttünk volna el ide!- fordult hozzám, hogy megnyomja szavai élét Én meg csak megsemmisülve néztem

- Már te is a védelmébe keltél Nagy D? Mi van egy kis fruska miatt mindent eldobtál? Most esett le hogy miért léptél le..

- Kuss! Hallgass el! Most nem Dave miatt vagyunk itt. Hogy voltál képes bármit is tenni Tommal ami ezt tette veled?- ordítottam rá- Még hogy én szálljak le a földre? Tényleg nem ismersz, és tudod mit jobb is! Remélem elleszel a kis barátaiddal és ha meglátlak Tom közelébe, a testi épséged fogja bánni!!

- MI van kiscica talán kórházba juttatsz? A kezeden még bőr sincs nem hogy muszkli. 

- Te tényleg nem tudsz semmit, jobb lesz befogni a lepcses szád!

- Állj le Ash, semmi értelme.- fogta meg a vállam Dave megráztam vállam hogy most nem érdekel mit mond eltitkolta, hogy milyen jól ismeri ezt a fruskát

- Legalább hadd mondja el mit tett Tommal.- Miért? A kis Thomasod nem mondta el? Jaj végre rá jött mennyire nem való vagy neki.

- Fejezd be azt se tudod miről beszélsz!- fájtak a szavai mert Tom épp nem rég utasított el, és úgy néz ki hogy soha többé nem kerülhetek olyan közel hozzá amilyen közel voltam.

- Jaj te kis csitri a drog csak segített neki ellazulni, csak rosszul sült ki. Szarul bírja a alkohol és kis drog keverékét.

- Drog??

- Segített neki nem gondolni rád.

- Rám? - döbbenten kérdeztem közben undorral mutattam saját magamra, miattam történt?

- Igen, talán nem tudtad hogy beléd volt zúgva?Ledöbbenésemben nem tudtam mit tegyek. Hirtelen minden kedves szava eszembe jutott. Minden miattam van nem Emily miatt. Én vagyok a hibás. Csak észre kellett volna észre. Neki mondtam mindig el ha valamelyik fiúban csalódtam.

- Látom leesett. Nem is én vagyok a hibás hanem te!- bökött meg

- Ennyire talpnyaló hogy lehetsz Emily!? Nem az ő hibája hanem a tied!

- De kis csicska lettél Dave!Hallottam hogy egy autó lefékez és egy nagy ajtó csapódást.

- Emily nem megmondtam hogy ha meglátlak az utcán nagyon megjárod! Tűnj a szobádba!

- feltehetőleg Emily anyja volt

- Mehetnél te meg már vissza Floridába!

- Ne beszélj így anyáddal!- szólt rá D. Ezek még jobban ismerik egymást mint hittem

- Dave drágám semmi baj! - "drágám"? hova kerültem? valaki válaszolna már a kérdésekre amiket így ez alatt a pár percben megfogalmaztam? - Emily.

- Rohadnál meg!- Emily bement és becsapta a szobája ajtaját

- Kit tisztelhetek Dave mellett? - bementünk közbe a nagy házba

- Ash barátnőmet, Ella.

- Ohh remélem nem ijesztett el a lányom?

- Ömm- dünnyögtem

- Hallottam mi történt Tommal nagyon sajnálom. Saját lányom helyében is. Amit tett megbocsáthatatln.

- Köszönöm- dünnyögtem 

- Jaj Ash! Szólíthatlak így?

- Persze - kedvem még mindig a föld alatt

- Dave veled mi történt oly régen láttalak? Kikerültél a bandából?- kérdezte D-t nagy mosollyalDE MILYEN BANDÁRÓL VAN SZÓ???

- Ella kérlek!

- Ohh rendben elnézést!Erre Dave csak rámosolygott de lehetett látni hogy nem nagyon örül.

- Elnézést nekem mennem kell! - Éreztem hogy telefonom rezeg a hátsó zsebembe.

- Örülök a találkozásnak! Dave majd beszélünk.

- Dave nyugodtan maradhatsz!- fordultam felé

- Nem, megyek veled- nézett rám kicsit idegesen, ezek után én lehetek ideges nem ő 

- Köszönöm, hogy itt lehettem. - mondtam az udvariasság kedvéért 

- Máskor is drágám!Elköszöntünk és hazafele mentünk. Egy hosszú séta várt ránk. Csöndbe voltunk végig. Kínos volt a csend köztünk. Annyi mindenre lennék most kíváncsi! Mit titkolt el tőlem? Ha ő is drogozott akkor elmondta volna és kész! De ez a kapcsolat Ella, Emily anyukája és Dave között idegesített. És milyen banda? Nagyon ideges voltam, dúltam belülről. Dave ezt megérezte. Elkísért egészen az ajtóig. 

- Ki vagy te Dave? Mi volt ez? Én azt hittem, hogy mindent elmondunk egymásnak, de megint csak csalódhattam. Hogy voltál képes? Nem merted elmondani?- csak úgy zúdítottam rá a kérdéseim közbe néha beleöklöztem mellkasába, már a végére zokogtam
- Ash! Kérlek, menjünk be mindent elmondok! 
- Ne hívj így! És te nem jössz most be! Csak én megyek, ha majd azt szeretném hogy begyere majd hívlak! De az egy ideig nem lesz! Nem akarlak itt látni!- sírtam mint még eddig sehogy. Fájt hogy elárult, fájt de nagyon. 
- Ashley gondold át még egyszer kérlek, csak ennyit kérek! - felnéztem rá az arca megbánást sugárzott. Olyan régóta ismerem, de mégse. Nem akarom még őt is elveszteni. Nem lennék képes még őt is elveszteni. 
- Elmondasz mindent? De tényleg MINDENT? 
- Elmondok! Ha beengedsz akár most máris.
- Fáradt vagyok, pihenni akarok!- nyitottam ki az ajtót
Indultam befele de megfogta a csuklóm és visszarántott- mindig azt akartam hogy egy fiú majd így oldja meg a bocsánatkérését- és megcsókolt. 
- Sajnálom, csak miattad volt! - mi a franc? Már minden miattam van? 
- Gyere! - húztam befele a meleg házba. Én gyorsan felmentem befeküdtem az ágyba, párperc múlva ő is jött de egy csésze teámmal. Nyújtotta hogy igyak belőle mellé egy kis gyógyszert adott. Majd bemászott mellém és kicsit lefeküdtünk pihenni.



Remélem tetszett és megvagytok elégedve! Kicsit lehet morbid lett, de így terveztem a szálakat! Jaj el ne felejtsétek az órákat átállítani az órákat! 

Elnézést!

Sokáig húztam ezt hogy feljöjjek ide! Nagyon sajnálom hogy nem jelentkeztem. Kifogásokat nem akarok felsorolni inkább maradjon meg nekem, de mindenkinek van saját élete! Szóval úgy döntöttem megpróbálok újult erővel visszajönni és folytatni a történetem. Nem ígérem, hogy ma lesz de minél hamarabb összehozok egy jó kis részt! Puszi a hasatokra ;)